Módosul a 138/1992 (X.8.) Korm. rendelet

2014.06.01 11:04
213/2011. (X. 14.) Korm. rendelet (hatályos: 2011.10.15 - )       
Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 213/2011. (X. 14.) Korm. rendeleta közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosításáról2011.10.15
213/2011. (X. 14.) Korm. rendelet
 
 
a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet és a közoktatásról szóló
1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosításáról
 
 
A Kormány a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdés g) pontjában, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (3) bekezdés h)–j) és l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
 
 
1. A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosítása
 
 
1. § (1) A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjt. vhr.) 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„(1) Óradíj jár annak a pedagógusnak, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelező óraszámot állapít meg, ha a munkakörre előírt kötelező óraszámánál, a rendes munkaidőn belül, a munkáltató elrendelése alapján többet tanít. Az óradíj megilleti a magasabb vezető és a vezető beosztású közalkalmazottat is.”
 
(2) A Kjt. vhr. 16. § (7)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„(7) A (2)–(6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a pedagógus a Kt. 1. számú mellékletének Negyedik része alapján a munkáltatójával megállapodást kötött többlettanítás ellátására, és a munkáltató a megállapodásban meghatározott tanítási órákon felül – a rendes munkaidőn belül – további tanítási órák ellátását rendeli el, illetve, ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját kötelező óraszámának keretében sajátjával együtt tanítja azzal az eltéréssel, hogy az óradíj számításánál a teljesítménypótlék összegét is figyelembe kell venni, továbbá az osztószámot az érintett beosztott pedagógus által ellátott munkakörre előírt kötelező óraszám és a megállapodásban kikötött óraszám összege, illetve, ha eléri vagy meghaladja a 27 órát, a (3) bekezdés alapján kell meghatározni.
 
(8) Ha az elrendelés következtében a pedagógus a munkakörére, beosztására előírt heti kötelező óraszámnál a rendes munkaidőn belül heti tíz óránál többet tanít, a tíz órát meghaladó tanítás után járó, a (2)–(5) bekezdés és a (7) bekezdés alapján megállapított óradíjat huszonöt százalékkal meg kell emelni. Ez az óradíj magában foglalja a tanítási órán kívüli munkaköri feladatok rendkívüli munkaidőben történő ellátásáért járó díjazás összegét is.
 
(9) A pedagógust – ha az általa teljesített tanítási órák, foglalkozások száma meghaladja a teljes munkaidőt – a rendkívüli munkaidőben ellátott tanítási órákért a (2)–(5) bekezdés és a (7) bekezdés alapján számított óradíj ötven százalékkal növelt összege illeti meg. Ez az óradíj magában foglalja a rendkívüli munkavégzésért járó díjazást, beleértve a tanítási, foglalkozási órán kívüli munkaköri feladatok ellátásáért járó díjazást is.”
 
 
2. § Hatályát veszti a Kjt. vhr. 14/A. § (1) bekezdésében a „– kéthavi tanítási időkeretre vetítve –” szövegrész.
 
 
2. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező
20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosítása
 
 
3. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„(1) Az 1. § szerint kiállított pedagógus igazolványokról az Oktatási Hivatal elektronikus nyilvántartást vezet a KIR adatbázisában.”
 
 
4. § Az R. a 3. §-t követően a következő alcímmel és 3/A. §-sal egészül ki:
 
 
„A kormányhivatal által kiállított pedagógus igazolványokról
 
3/A. § (1) Ha az 1. § (4) bekezdése alapján kiállított pedagógus igazolvány elveszik, megrongálódik, megsemmisül vagy a feltüntetett adatok megváltoznak, a pedagógus igazolvány cseréjét a közoktatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: kormányhivatal) lehet kérni. A kormányhivatal akkor állít ki pedagógus igazolványt, ha az érintett a kormányhivatal előtt igazolja a személyazonosságát és azt, hogy pedagógus-munkakörből ment nyugdíjba, írásban hozzájárul a személyes adatainak kezeléséhez, továbbá az Oktatási Hivatal igazolja, hogy az utolsó munkahelyként megnevezett munkáltató szerepel vagy szerepelt a KIR adatbázisában. A pedagógus igazolvány kiállításához szükség van továbbá egy igazolványképre és a (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
 
(2) A kormányhivatal által kiállított pedagógus igazolvány igazgatási szolgáltatási díja, ha az igazolványt postai úton kéri kézbesíteni a jogosult, 1175 forint, ha személyesen veszi át, 875 forint. Az igazgatási szolgáltatási díjat átutalással vagy készpénzátutalási megbízással lehet befizetni.
 
(3) A kormányhivatal – kérelemre – pedagógus igazolványt állít ki annak, akit pedagógus-munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatnak, ha a munkáltatója olyan, a közoktatásról szóló törvény 122. § (3) bekezdése szerinti gyermek gyógyüdülő, egészségügyi és rehabilitációs intézmény, büntetés-végrehajtási intézmény, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény, amely nem lát el közoktatási feladatot. A pedagógus igazolvány igénylésekor az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A pedagógus igazolvány kiállításának további feltétele, hogy a kérelmező
 
a) munkáltatói igazolással igazolja, hogy pedagógus-munkakörben foglalkoztatják, vagy
 
b) nyugdíjba vonulás miatti jogviszony megszűnéséről szóló munkáltatói dokumentummal igazolja, hogy az e bekezdés szerinti intézményből pedagógus-munkakörből ment nyugdíjba.
 
(4) A kormányhivatal által a (3) bekezdés szerint kiállított pedagógus igazolványt a (3) bekezdés szerinti intézmény vezetője érvényesíti a 2. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint. A (3) bekezdés szerinti intézmény vezetője, ha az érvényességi idő alatt megszűnik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy közalkalmazotti jogviszonya vagy munkaviszonya, megsemmisíti a pedagógus igazolványt, majd a megsemmisített pedagógus igazolvány számának megküldésével a közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony megszűnését követő nyolc napon belül tájékoztatja a kormányhivatalt.
 
(5) Ha a (3) bekezdés szerinti pedagógust nyugállományba helyezik, a pedagógus igazolványára közalkalmazotti jogviszonyának, munkaviszonyának megszűnése napján a (3) bekezdés szerinti intézmény vezetője rávezeti, hogy az határozatlan időre érvényes. A (3) bekezdés szerinti intézmény vezetője a határozatlan időre módosított pedagógus igazolvány számának, az intézmény nevének és székhelye címének megküldésével tájékoztatja a kormányhivatalt.
 
(6) A kormányhivatal az (1) és (3) bekezdés szerint kiállított pedagógus igazolványokról jegyzéket vezet, amely tartalmazza a pedagógus nevét, lakcímét, születési évét, a munkáltató hivatalos nevét, címét, a munkáltató intézmény fenntartójának nevét, székhelyét, a pedagógus igazolvány sorszámát és kiállításának évét, továbbá a (4) bekezdés szerint megsemmisített pedagógus igazolványok számát, a megsemmisítés idejét, a személyes adatok törlésének jogcímét és idejét.
 
(7) A kormányhivatal a jegyzéken szereplő személyes adatokat törli, ha a pedagógus igazolványra való jogosultság megszűnt vagy a kérelmező azok törlését kérte.
 
(8) A kormányhivatal az elveszett vagy megsemmisült pedagógus igazolvány helyett a pedagógus igazolvány érvényességi ideje, továbbá a jogosultság fennállása alatt a (3) bekezdés szerinti kérelmezőnek új pedagógus igazolványt állít ki a munkáltatói igazolás, a (2) bekezdés szerinti díj megfizetését és az igazolványkép megküldését követő naptól számított nyolc napon belül.
 
(9) Ha a (3) bekezdés szerinti jogosult közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya megszűnik, a pedagógus igazolványt az utolsó munkában töltött napon a (3) bekezdés szerinti intézmény vezetője részére le kell adni, aki a pedagógus igazolványt megsemmisíti és a (4) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz.”
 
 
5. § Az R. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (6a) és (7) bekezdéssel egészül ki:
 
„(6) A KIR részére történő adatszolgáltatás és hitelesítés módjai:
 
a) kizárólag papír alapon és papír alapú hitelesítéssel,
 
b) elektronikus adatrögzítéssel és papír alapú hitelesítéssel,
 
c) elektronikus úton és legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással.
 
(6a) Papír alapú hitelesítés: a fenntartó képviseletére jogosult személy vagy az intézmény képviseletére jogosult személy (a továbbiakban: intézményvezető) aláírásának és a fenntartó vagy az intézmény körbélyegzője lenyomatának együttes használata az aláírási címpéldány alapján.
 
(7) A (6) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatszolgáltatás esetén, amennyiben a KIR-ben még nem szerepel, csatolni kell a fenntartó és az intézményvezető aláírási címpéldányát, amely lehet közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldány vagy ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírásminta.”
 
 
6. § (1) Az R. 12/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
 
„(4a) Ha a közoktatási intézmények nyilvántartása, a működési engedély kiadása az oktatásért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozik, akkor a Magyar Államkincstár és a kormányhivatal számára előírt feladatokat az oktatásért felelős miniszter látja el.”
 
(2) Az R. 12/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„(5) Az Oktatási Hivatal a (3) és (4a) bekezdésben meghatározott iratok megküldését követő nyolc napon belül felhívja a közoktatási intézmény fenntartóját vagy intézményvezetőjét, hogy a KIR-en keresztül, az ott meghatározott módon adja meg a közoktatási intézmény közérdekű és közérdekből nyilvános adatait. A helyi önkormányzat és annak társulásai által fenntartott – a (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti – közoktatási feladatot ellátó intézmény nem közoktatási feladatát engedélyező működési engedélyét is az e bekezdés szerinti adatközléskor kell megküldeni. Az adatközléssel a fenntartó és a közoktatási intézmény eleget tesz a közoktatásról szóló törvényben foglalt, a KIR-be történő bejelentkezési kötelezettségének.”
 
(3) Az R. 12/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„(7) Az elektronikusan rögzített adatokat és az e §-ban előírt okiratokat az Oktatási Hivatal megvizsgálja, és ha a kérelem formai szempontból megfelel az e jogszabályban leírtaknak, a közoktatási intézményt nyolc napon belül nyilvántartásba veszi. A közhiteles nyilvántartásból érkező adatokat, okiratokat megváltoztathatatlan formában kell a KIR-ben nyilvántartani. Az Oktatási Hivatal a KIR-ben nyilvántartott okiratok alapján és a közoktatási intézmény vagy a fenntartó tájékoztatása mellett jogosult az intézményvezető és a fenntartó által közölt adatok helyesbítésére. Az Oktatási Hivatal gondoskodik arról, hogy a beküldött dokumentumok, a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok a közoktatási intézménytörzsben elektronikus formában mindenki számára ingyenesen a KIR honlapján hozzáférhetővé váljanak. Az Oktatási Hivatal a kiadott OM azonosítót megküldi a közoktatási intézménynek, valamint a Magyar Államkincstárnak.”
 
 
7. § Az R. 12/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
 
„(2a) Megszűnéskor, átalakításkor, megszűnés nélküli, több intézményt érintő átszervezéskor az Oktatási Hivatal az átalakítással, megszüntetéssel, átszervezéssel érintett, egymással összefüggő ügyeket együtt kezeli.”
 
 
8. § (1) Az R. a 12/E. §-t követően a következő alcímmel és 12/F. §-sal egészül ki:
 
 
„A közoktatási intézmények fenntartásával kapcsolatos pénzügyi adatok
 
12/F. § (1) A közoktatási intézményfenntartó minden év február 1. és május 31. között a KIR-en keresztül intézményenként köteles az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évről statisztikai célra – közérdekű adatokat közölni.
 
(2) Az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évről a közoktatási intézményfenntartó intézményenként rögzíti a február 1-jei és október 1-jei állapot szerinti engedélyezett álláshelyek számát, a szeptemberi tanévkezdéskor számított folyó kiadások alapján az egy tanulóra jutó térítési díj és tandíj összegét, intézményenkénti bontásban a fenntartási kifizetések (kiadások, költségek és ráfordítások) összegét és bevételeit, a gazdasági feladatok ellátásának módját, továbbá az egy gyermekre, tanulóra jutó állami támogatás összegét és azt, hogy az egyes intézmények feladatainak ellátásához igénybe vett normatív hozzájárulás és támogatás intézményegységenként a teljes intézményi költségvetés hány százalékát fedezi.
 
(3) A teljes fenntartási költségen belül külön kell rögzíteni a közoktatási célú bevételek közül
 
a) az állami támogatás mértékét, ebből
 
aa) a normatív hozzájárulás és támogatás,
 
ab) a normatív kötött felhasználású támogatás,
 
ac) a központosított előirányzatból származó támogatás,
 
ad) a közoktatási megállapodás keretében nyújtott támogatás (helyi önkormányzattal vagy miniszterrel kötött megállapodás),
 
ae) a kiegészítő támogatás,
 
af) egyéb támogatás
 
összegét;
 
b) a gyermek, tanuló által igénybe vett szolgáltatások után befizetett összegeket, ebből
 
ba) a térítési díj,
 
bb) a tandíj,
 
bc) az étkezési díj,
 
bd) az egyéb befizetések
 
összegét;
 
c) az a) és b) pont alá nem tartozó fenntartói hozzájárulások összegét;
 
d) az intézmény más saját bevételének összegét.
 
(4) A teljes fenntartási költségen belül külön kell rögzíteni a kifizetések közül
 
a) a személyi jellegű kifizetéseket:
 
aa) bérköltséget, ebből pedagógus-, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő-, pedagógiai előadó-, pedagógiai szakértő-munkakört, egyéb munkakört betöltőkre vonatkozó kifizetéseket,
 
ab) munkaadókat terhelő járulékokat, ebből pedagógusokra vonatkozó kifizetéseket,
 
ac) személyi jellegű egyéb kifizetéseket, ebből pedagógusokra vonatkozó kifizetéseket,
 
ad) egyéb (különösen az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évben létszámcsökkenést kimondó fenntartói döntésekkel kapcsolatos) kifizetéseket,
 
b) az óraadó tanárok számára történő kifizetéseket,
 
c) az államháztartás körébe tartozó intézményeknek a közoktatással összefüggő dologi jellegű kifizetéseket felújításokat, beruházásokat (különösen eszközbeszerzéseket, nevelési-oktatási feladatot ellátó épület karbantartásával kapcsolatos kiadásokat), az államháztartás körébe nem tartozó intézményeknek a közoktatással összefüggő anyagi jellegű kifizetéseket, felújításokat, beruházásokat (különösen eszközbeszerzéseket, nevelési-oktatási feladatot ellátó épület karbantartásával kapcsolatos ráfordításokat),
 
d) az étkezésre, könyvtári állomány gyarapítására (ezen belül tankönyvre) fordított kifizetéseket.
 
(5) Az (1) bekezdés szerinti adatok gyűjtését szolgáló elektronikus felületet oly módon kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen a korábban gyűjtött adatok tárolására, összehasonlító elemzések készítésére.”
 
 
9. § Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„13. § (1) A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó (a továbbiakban: fenntartó) a közoktatásról szóló törvény 118. § (3) bekezdése alapján a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott normatív állami hozzájárulások, továbbá normatív, kötött felhasználású támogatások (a továbbiakban: normatív hozzájárulás és támogatás) iránti igényét a Magyar Államkincstár – fenntartó székhelye szerint – illetékes megyei igazgatóságnál (a továbbiakban: Igazgatóság) jelentheti be.
 
(2) Normatív hozzájárulás és támogatás – a külön jogszabályban meghatározott feltételek figyelembevételével – az után a gyermek, tanuló után vehető igénybe,
 
a) aki szerepel a felvételi és mulasztási vagy beírási naplóban,
 
b) akiről kiállították a törzslapot, kollégiumban a törzskönyvet,
 
c) akinek jelenlétéről, távolmaradásáról külön jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetnek,
 
d) aki rendelkezik az e jogszabály szerinti azonosító számmal.
 
(3) Normatív hozzájárulás és támogatás – a külön jogszabályban meghatározott feltételek figyelembevételével – az után az alkalmazott után vehető igénybe,
 
a) akit a képesítésének megfelelő munkakörben, munkaviszonyban foglalkoztatnak,
 
b) aki rendelkezik az e jogszabály szerinti azonosító számmal.
 
(4) A normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a létesített tanulói és alkalmazotti jogviszony – az e jogszabályban meghatározottak szerint – szerepeljen a KIR adatbázisában.
 
(5) A fenntartó ügyviteli feladatot ellátó intézményi feladatellátási helyenként és fenntartói szinten összesített formában nyújtja be a normatív hozzájárulás és támogatás iránti igényét.
 
(6) A tárgyévi igénylési adatlapot, amelynek formáját a Magyar Államkincstár a Minisztériummal közösen határozza meg, az Igazgatóság a nyilvántartásában szereplő fenntartónak a márciusi igényléshez február 25-ig, az októberi igényléshez október 5-ig küldi meg.
 
(7) A kitöltött igénylési lapot valamennyi fenntartó
 
– október 20-ig – a tárgyév október 1-jei tényleges létszám alapján –, és
 
– március 12-ig – a tárgyév február 1-jei tényleges létszám alapján –
 
megküldi az Igazgatóságnak. Az igénylési határidő elmulasztása jogvesztő.
 
(8) A nem havi rendszerességgel folyósított támogatásokat a márciusban benyújtott igénylési lapon kell igényelni.
 
(9) Az új fenntartó, amely első alkalommal nyújt be normatív hozzájárulás és támogatás iránti igényt, az igénylési laphoz köteles csatolni:
 
a) közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldányát vagy ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírásmintáját, adószámát, valamennyi pénzforgalmi számlaszerződésének hiteles másolatát,
 
b) az intézmény nyilvántartásba vételéről rendelkező jogerős határozatot, a jogerős működési engedélyét, alapító okiratát, pénzforgalmi számlájának számát, adószámát,
 
c) az e bekezdés szerinti valamennyi pénzforgalmi számlára vonatkozó felhatalmazó levelét beszedési megbízás benyújtására,
 
d) nyilatkozatát arról, hogy sem neki, sem az intézménynek harminc napon túli köztartozása nincs.
 
(10) A (9) bekezdésben felsorolt okiratok másolatát közjegyző vagy – az eredeti okiratok alapján – az Igazgatóság hitelesíti. Ha a fenntartó több pénzforgalmi számlával rendelkezik, meg kell jelölnie azt a számlát, amelyre a támogatás folyósítását kéri. Az OM azonosítót az Igazgatóság a KIR adatbázisában ellenőrzi, továbbá az igénylésekkel összefüggő új és módosított adatokat a KIR-ből átveszi. Ha a fenntartó a KIR-ben tárolt okiratokat nem küldi meg, azt az Igazgatóság hivatalból a KIR működtetőjétől megkéri, és az adatok bekéréséig az eljárást felfüggeszti.
 
(11) Ha a fenntartó új intézményt, új feladatellátási helyet létesít, új alaptevékenységgel bővíti az intézmény feladatát, az igénylési laphoz csatolnia kell a (9) bekezdésben meghatározott okiratok közül azokat, amelyeket a változás érintett. Új intézmény, új feladatellátási hely, új alaptevékenység az az intézmény, az a feladatellátási hely, az az alaptevékenység, amelyre vonatkozóan a fenntartó első alkalommal nyújt be igénylést normatív hozzájárulásra és támogatásra.
 
(12) A fenntartó a támogatási igénylés benyújtásakor csatolja az intézmény székhelye és telephelye szerint illetékes önkormányzat által kiállított hatósági igazolást arról, hogy sem neki, sem az intézményének nincsen – az október 1-jei, illetve február 1-jei állapotot figyelembe véve – az önkormányzatnál lejárt köztartozása, valamint nyilatkozatával hozzájárul ahhoz, hogy az Igazgatóság az adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozással kapcsolatban adatot kérjen az illetékes hatóságoktól.”
 
 
10. § Az R. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„13/A. § Nem lehet a normatív hozzájárulás és támogatás igénylésénél figyelembe venni azt a nem tanköteles tanulót, akinek a tanulói jogviszonya félévkor megszűnt, vagy a tanulói jogviszony megszűnését – jogszabály alapján – meg kellett volna állapítani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a nem tanköteles tanuló a mulasztások miatt félévkor nem volt osztályozható, és az osztályozó vizsgán nem jelent meg, távolmaradását öt napon belül nem igazolta; ezáltal igazolatlanul tíz tanítási óránál többet mulasztott.”
 
 
11. § Az R. 14. § (2)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„(2) Az Igazgatóság a határozatában a gyermekek, tanulók számát úgy állapítja meg, hogy az feladatellátási helyenként, intézményenként nem haladhatja meg a működési engedélyben szereplő létszámot. Az Igazgatóság normatív hozzájárulás és támogatás megállapításával kapcsolatos döntései ellen benyújtott fellebbezések elbírálására az oktatásért felelős miniszter jogosult. Az Igazgatóság a fellebbezésről kialakított saját álláspontja mellett a Magyar Államkincstár véleményét is felterjeszti az oktatásért felelős miniszternek.
 
(3) A Magyar Államkincstár az október 1-jei tényleges létszámadatokról december 15-ig, a február 1-jei tényleges létszámadatokról május 5-ig tájékoztatja az oktatásért felelős minisztert. Az adatszolgáltatást fenntartónként, intézményfenntartó típusonként, egyházi intézmények esetében egyházanként is összesítve, fővárosi, megyei összesítésben, jogcím szerinti részletezéssel kell elkészíteni. A Magyar Államkincstár biztosítja az oktatásért felelős miniszter, valamint az iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények adatai tekintetében a szakképzésért felelős miniszter részére is az adatbázis adataihoz való hozzáférést, a statisztikai célú adatok lekérdezésének lehetőségét, továbbá havonta jelentést küld a köztartozással kapcsolatos adatokról.
 
(4) Ha év közben az igénylési létszám az egyes feladatellátási helyek (székhely, telephely) szintjén 10%-ot meghaladó mértékben lecsökken, a fenntartónak erről az illetékes Igazgatóságot nyolc napon belül értesítenie kell. Az e bekezdés szerinti 10%-os szabályt augusztus 31-ét követő naptól kell alkalmazni azoknál a tanulóknál, akiknek általános iskolában vagy középfokú iskolában az adott iskolatípus utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításával a tanulói jogviszonya a szorgalmi időszak utolsó napján – kivéve a keresztféléves oktatásban részt vevő tanulókat – szűnik meg. Az Igazgatóság az értesítés alapján módosítja az érintett fenntartók pénzellátását, melyről határozatban értesíti a fenntartót.
 
(5) A fenntartó nyolc napon belül változásjelentést küld az Igazgatóság részére abban az esetben is, ha az általa fenntartott intézmény feladataiban vagy más nyilvántartott adataiban változás következett be. Ha az Igazgatóság a nyilvántartásában tárolt adatokban az igénylést érintő változtatást tapasztal, adategyeztetést kezdeményez a fenntartóval és az Oktatási Hivatallal. Ha a változtatás mértéke e rendelet szerinti jogosulatlan igénybevételhez vezethet, az igénylés módosítására hívja fel a fenntartót.
 
(6) A változásjelentéshez mellékelni kell az alapító okirat módosításának hiteles másolatát, és szükség szerint a működési engedély módosítása tárgyában hozott határozat jogerősítő záradékkal ellátott példányának hiteles másolatát. Ha az Igazgatóság olyan okiratot kap, amelyet a KIR-ben is tárolni kell, eltérés esetén az eltérés okának megadásával tájékoztatja az Oktatási Hivatalt.”
 
 
12. § Az R. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„(2) A fenntartót megillető normatív hozzájárulás és támogatás határozatban történő megállapításáig az Igazgatóság előleget folyósít
 
a) szeptember–november hónapokra – a 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti határozat rendelkezésének megfelelően – az előző időszak utolsó érvényes létszámadata és a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott normatívák,
 
b) január–április hónapokra – a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozat rendelkezésének megfelelően – az előző időszak utolsó érvényes létszámadata és az új költségvetési törvényben meghatározott normatívák alapján.
 
A 14. § (4) bekezdés szerinti jelentés esetén az Igazgatóság az előleget a csökkentett létszámadatok alapján állapítja meg.”
 
 
13. § Az R. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„15/A. § Amennyiben a fenntartónak két egymást követő hónapban lejárt köztartozása van, és e tartozás mértéke nagyobb a fenntartónak megállapított hat havi normatív hozzájárulás és támogatás összegénél, az Igazgatóság erről tájékoztatja a működést engedélyező szervet és az oktatásért felelős minisztert.”
 
 
14. § Az R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„16. § (1) A fenntartó a költségvetési törvényben meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételének jogosságáról és felhasználásáról a Magyar Államkincstár és az oktatásért felelős miniszter által közösen meghatározott és az Igazgatóság által a fenntartó részére január 15-ig megküldött adatlapon intézmény feladatellátási helyenkénti, valamint összesített adatokkal, a tárgyévet követő év január 31-ig köteles elszámolni. Az elszámolás alapja
 
a) a tárgyévben a tárgyévre vonatkozó jogerős határozatokban foglaltak,
 
b) a tárgyévet megelőző év utolsó napján az intézménnyel jogviszonyban álló azon gyermekek, tanulók létszáma, akiknek jogcímenként a jogosultságuk tárgyév január 31-én is fennáll,
 
c) a február 1-jén az intézménnyel jogviszonyban álló azon gyermekek, tanulók létszáma, akiknek jogcímenként a jogosultságuk tárgyév augusztus 31-én is fennáll,
 
d) az október 1-jén az intézménnyel jogviszonyban álló azon gyermekek, tanulók létszáma, akiknek jogcímenként a jogosultságuk tárgyév végén is fennáll.
 
(2) Azon gyermekeket, tanulókat, akik után a fenntartó tárgyévben a 14. § szerinti határozat alapján normatív állami hozzájárulás és támogatás igénybevételére vált jogosulttá és a fenntartó e jogosultsága az (1) bekezdés szerinti jogosultsági időszakban megszűnt, az elszámolás során a jogviszony megszűnésének hónapjában az alábbiak szerint kell figyelembe venni:
 
a) adott hónap 15. napjáig 0,5 főként,
 
b) adott hónap 16. napjától egy főként.
 
(3) Azon tanulókat, akiknek általános iskolában vagy középfokú iskolában az adott iskolatípus utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításával a tanulói jogviszonya a szorgalmi időszak utolsó napján – kivéve a keresztféléves oktatásban részt vevő tanulókat – szűnik meg, az (1) bekezdés c) pontja szerint kell figyelembe venni.
 
(4) Amennyiben a fenntartó az elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, a normatív hozzájárulás és támogatás folyósítását az Igazgatóság felfüggeszti.
 
(5) Az elszámolás egyenlegét az Igazgatóság határozatban állapítja meg. Az elszámolásról hozott határozatban rögzített visszafizetési kötelezettségét a fenntartó a határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül köteles teljesíteni. A határozatban rögzített többlettámogatás összegéről a Magyar Államkincstár március 20-ig tájékoztatja az oktatásért felelős minisztert, aki gondoskodik a támogatás – május havi korrekciós utalással egyidejűleg történő – átutalásáról. Az éves elszámoláskor felmerülő ezer forint alatti többlettámogatási igényt az Igazgatóság nem utalja át, illetve a visszafizetési, kamatfizetési kötelezettséget a fenntartónak nem kell teljesítenie.
 
(6) Az Igazgatóság legfeljebb egy évre – az írásbeli kérelemben benyújtott indokok mérlegelésével – a visszafizetendő összeg vonatkozásában a kérelem benyújtását megelőző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat mértékével terhelten részletfizetést engedélyezhet. Az Igazgatóság a részletfizetésről szóló kérelemről soron kívül dönt.
 
(7) Ha a fenntartó visszafizetési vagy részletfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a napi jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti.
 
(8) Amennyiben a fenntartó a részletfizetést engedélyező határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és igénybevételi kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egyösszegű fizetési kötelezettségének az esedékessé válását követő nyolc napon belül a fenntartó nem tesz eleget, az Igazgatóság beszedési megbízást nyújt be a fenntartó pénzforgalmi számlája ellen. Ennek sikertelensége esetén az Igazgatóság a fenntartót megillető soron következő havi normatív hozzájárulás és támogatás összegéből visszatartja a fizetési kötelezettség összegét, valamint a késedelmi kamatot.
 
(9) A Magyar Államkincstár a normatív hozzájárulás és támogatás elszámolásának feldolgozása után a jóváhagyott költségvetési hozzájárulásokról és az előző évi ténylegesen igénybe vett normatív hozzájárulásról és támogatásról a tárgyévet követő év március 20-ig adatszolgáltatást nyújt az oktatásért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter részére a Minisztérium és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium által meghatározott és a Magyar Államkincstár részére március 1-jéig megküldött formában. Az adatszolgáltatást fenntartónként, intézményfenntartó típusonként, egyházi intézmények esetében egyházanként is összesítve, fővárosi, megyei összesítésben jogcím szerinti részletezéssel kell elkészíteni a fenntartó részére kiutalt támogatás mértékéről, az ellátottak számáról, meghatározva a feladatot ellátó fenntartók, intézmények, telephelyek számát is.
 
(10) A közoktatási feladatok ellátását év közben megszüntető, szüneteltető fenntartónak a megszüntetésről, szüneteltetésről hozott fenntartói döntés meghozatalát követő 30 napon belül kell elszámolnia. A működést engedélyező szerv haladéktalanul jelzi a fenntartó székhelye szerinti Igazgatóságnak, ha tudomása van e bekezdés szerinti megszűnésről.
 
(11) Ha elszámoláskor a fenntartó által közölt létszámadatok az igénylési létszámhoz képest tíz százalékot meghaladó mértékben változtak, vagy a fenntartó befizetési kötelezettsége tíz százalékkal meghaladja az őt ténylegesen megillető támogatás összegét, az Igazgatóság köteles helyszíni vizsgálatot tartani.”
 
 
15. § Az R. a következő 16/A. §-sal egészül ki:
 
„16/A. § (1) A fenntartó az általa jogosulatlanul igénybe vett támogatás után igénybevételi kamatot fizet, ha a fenntartó részére a normatív hozzájárulást és támogatást megállapító jogerős határozat alapján folyósított összeg legalább három százalékkal meghaladja a fenntartót ténylegesen megillető összeget. Jogosulatlan igénybevételnek minősül az, ha a normatív hozzájárulásra és támogatásra való jogosultság jogszabályi feltételei részben vagy egészben nem teljesülnek, vagy a fenntartó a normatív hozzájárulások és támogatások teljes összegét vagy annak egy részét nem az arra jogosult intézményére, annak alaptevékenységére fordította.
 
(2) Az igénybevételi kamat mértéke
 
a) a normatív hozzájárulás és támogatás jogosulatlan igénybevételét megállapító döntés napját magában foglaló naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat, amennyiben a tárgyév július 31-ig a fenntartó a normatív hozzájárulást és támogatást megállapító határozatban foglalt létszámadatokhoz képest csökkenést jelentett, és a változással érintett időszakban kiutalt normatív hozzájárulás és támogatás legalább három százalékkal meghaladja a fenntartót ténylegesen megillető normatív hozzájárulás és támogatás összegét,
 
b) a normatív hozzájárulás és támogatás jogosulatlan igénybevételét megállapító döntés napját magában foglaló naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat kétszerese, amennyiben a fenntartónak az év végi elszámolás során keletkezik visszafizetési kötelezettsége vagy helyszíni ellenőrzés állapít meg jogosulatlanul igénybe vett támogatást.”
 
 
16. § Az R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„17. § (1) Az Igazgatóság a megküldött iratok alapján felülvizsgálja, és a helyszínen ellenőrizheti a normatív hozzájárulás és támogatás igénylésének és elszámolásának jogszerűségét. Az ellenőrzés kiterjed az igénybevételi jogosultság jogszabályi feltételei teljesítésének, az igénylési lapon, a változásjelentésben, az elszámoláskor közölt adatok megalapozottságának, továbbá a kötött támogatások felhasználása jogszerűségének vizsgálatára.
 
(2) Az Igazgatóság hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a fenntartónál és a közoktatási intézményekben a fenntartó által igényelt normatív hozzájárulás és támogatás igénylésének alapjául szolgáló – a közoktatási intézményben vezetett – nyilvántartások meglétét, vezetését, a tanügy-igazgatási dokumentumokat és ennek alapján az igénylés és az elszámolás megalapozottságát.
 
(3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeképpen az Igazgatóság kezdeményezheti a kormányhivatalnál a tanügyi nyomtatványok és nyilvántartások vezetésének ellenőrzését.
 
(4) Ha az Igazgatóság a felülvizsgálata során megállapítja, hogy a fenntartó normatív hozzájárulását és támogatását megalapozó tanulói és pedagóguslétszám nem egyezik meg a KIR-ben nyilvántartott október 1-jei vagy február 1-jei állapot szerinti létszámadatokkal, az Igazgatóság adategyeztetés céljából megkeresi az Oktatási Hivatalt.
 
(5) Ha az Igazgatóság helyszíni ellenőrzést tart, és a jegyzőkönyvben foglaltakat részben vagy egészben határozatban állapítja meg, a finanszírozási különbözet kiutalására legkésőbb a határozat jogerőre emelkedését követő második hónap finanszírozásakor kerül sor. Az ellenőrzés során megállapított visszafizetési kötelezettségről az Igazgatóság soron kívül intézkedik a 16. § (6)–(8) bekezdésében és a 16/A. §-ban meghatározottak szerint.
 
(6) Az Igazgatóság az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet megküldi a működést engedélyező szerv részére, ezzel egyidejűleg az ellenőrzés során megállapított jogsértésre figyelemmel kezdeményezheti törvényességi ellenőrzés lefolytatását a vizsgált fenntartónál.
 
(7) Ha a fenntartónak az Állami Számvevőszék által lefolytatott normatív állami hozzájárulás és támogatás ellenőrzése során visszafizetési kötelezettsége keletkezik, akkor az ennek megállapításáról szóló döntés kézhezvételét követő 16. naptól a visszafizetés napjáig a fenntartót a napi jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli.
 
(8) A normatív hozzájárulás és támogatás átadásával kapcsolatos adatokat, egyéb állami támogatások felhasználását, tandíj, térítési díj megállapításával, beszedésével kapcsolatos rendelkezéseket alaptevékenységenkénti bontásban elkülönítetten és naprakészen kell nyilvántartani, az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást meg kell adni, a kért dokumentumokat rendelkezésre kell bocsátani, a helyszíni ellenőrzést lehetővé kell tenni. Az adatok valódiságát az egyes fenntartóknál, közoktatási intézményeknél megfelelő nyilvántartással, szakmai és pénzügyi dokumentációval kell alátámasztani. A betekintést akkor is biztosítani kell, ha az intézményi és az intézmény fenntartásával összefüggő fenntartói könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettséget intézményen és fenntartón kívüli egyéb szervezet látja el. ”
 
 
17. § Az R. 17/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„17/A. § (1) A Magyar Államkincstár minden év januárjában megküldi az oktatásért felelős miniszter részére a tárgyévre vonatkozó ellenőrzési munkatervét. Az oktatásért felelős miniszter koordinálja a kormányhivatal, a Magyar Államkincstár és az Oktatási Hivatal közoktatási intézmények, fenntartók ellenőrzését megalapozó munkaterveit, a munkatervek alapján javaslatot tehet a hatóságok együttes ellenőrzésének lefolytatására.
 
(2) A Magyar Államkincstár és a kormányhivatal minden év november 15-ig összesítő jelentés formájában tájékoztatja az oktatásért felelős minisztert a munkaterven felüli ellenőrzésekről.”
 
 
18. § Az R. 17/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„17/B. § (1) A közoktatási feladatot ellátó egyház számára az éves költségvetési törvényben meghatározott kiegészítő támogatás megállapítását az egyházi intézményfenntartók részére az illetékes Igazgatóságok által megállapított normatív hozzájárulás és támogatás igénylése és elszámolása alapján a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága (a továbbiakban: kijelölt Igazgatóság) végzi.
 
(2) A kijelölt Igazgatóság az egyházi intézményfenntartók székhelye szerinti illetékes Igazgatóságok adatszolgáltatása alapján figyelembe vehető gyermek-, tanulólétszám alapján a Ket.-ben szabályozott eljárás keretében
 
a) az októberi igénylés alapján szeptember–december hónapokra,
 
b) az elszámolásban közölt október 1-jei létszám, valamint – szükség esetén – az új jogcímekre vonatkozó kiegészítő felmérés adatai alapján január hónapra,
 
c) a márciusi igénylés alapján február–augusztus hónapokra
 
határozatban – feladatonkénti, egyházi fenntartónkénti bontásban – állapítja meg a közoktatási feladatot ellátó egyház jogosultságát.
 
(3) A kijelölt Igazgatóság a támogatást havi részletekben tárgyhó 10. napjáig folyósítja a közoktatási feladatot ellátó egyház részére.
 
(4) Ha a közoktatási feladatot ellátó egyház új igénylő, az igénylési dokumentumhoz köteles csatolni:
 
a) az egyházi jogi személyként történő megyei bírósági nyilvántartásba vételének hiteles másolatát,
 
b) nyilatkozatát arról, hogy valamennyi egyházi intézményfenntartó, amelynek közoktatási intézményére vonatkozóan kiegészítő támogatási igényt nyújt be, egyházi jogi személy,
 
c) képviselőjének aláírási címpéldányát, adószámát, valamennyi, a kiegészítő támogatással összefüggő bankszámlaszerződésének hiteles másolatát, bankszámlaszámát.
 
(5) Az Igazgatóság hivatalból beszerzi a főjegyzői nyilatkozatot arról, hogy az egyházi intézményfenntartó mely önkormányzattal, milyen feladatra, mennyi időre és hány főre kötött közoktatási megállapodást, tett egyoldalú nyilatkozatot, vagy, hogy a közgyűlés a fejlesztési terv módosításáról mely napon dönt.
 
(6) A kijelölt Igazgatóság a közoktatási feladatot ellátó egyház támogatási igényét részben vagy egészben akkor fogadja el, ha az megfelel a jogszabályban meghatározott valamennyi feltételnek.
 
(7) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a 13-17. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.”
 
 
19. § Az R. 17/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„(5) A nem költségvetési szervként működő közoktatási intézményekről jegyzéket vezető, az (1) bekezdés szerinti kormányhivatal a nyilvántartását elektronikusan köteles vezetni. A kormányhivatal a 12/A. § (1) bekezdésben és a 12/B. § (5) bekezdésben nevesített adatokat, okiratokat az Oktatási Hivatal által meghatározott módon küldi meg a KIR részére.”
 
 
20. § Az R. a 17/D. §-t követően a következő alcímekkel és 17/E–17/G. §-sal egészül ki:
 
 
„A nem állami térségi integrált szakképző központok központi képzőhelyei
 
17/E. § (1) A térségi integrált szakképző központ keretei között működő központi képzőhely nem állami fenntartója – feltéve, hogy a központi képzőhely olyan jogi személy részeként jött létre, amely gazdasági tevékenységét nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül, közhasznú tevékenységének elősegítése érdekében folytatja – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek esetén és a 13. § (1) bekezdés szerinti fenntartóval kötött megállapodás alapján jogosult a szakmai gyakorlati képzéshez nyújtott normatív hozzájárulásra és támogatásra (a továbbiakban: szakképzési támogatás).
 
(2) A szakképzési támogatást a megállapodásban meghatározott, 13. § (1) bekezdése szerinti fenntartó az Igazgatóság útján igényelheti azzal, hogy a szakképzési támogatást átadja a központi képzőhely nem állami fenntartójának. A megállapodásban kell rögzíteni a szakképzési támogatás átadásának idejét, módját, a nyilvántartással, a szakmai ellenőrzéssel, adatszolgáltatással és a felhasználással kapcsolatos szabályokat. A szakképzési támogatással az igénylést benyújtó, 13. § (1) bekezdése szerinti fenntartó számol el azzal, hogy az elszámolást megalapozó nyilvántartást mindkét fenntartónál ellenőrizheti az Igazgatóság.
 
(3) Az igényléshez csatolni kell
 
a) a szakképzésben részt vevő felek között létrejött megállapodást,
 
b) a megállapodással érintett valamennyi szakképző iskola OM azonosítóját, nevét, székhelyét, intézményenként a gyakorlati képzésben részt vevő tanulók számát, azonosító számát, az oktatás munkarendjét,
 
c) a térségi integrált szakképző központ külön jogszabályban meghatározott regisztrációs kódját, nevét, székhelyét, a nem állami fenntartó létesítő és a nyilvántartásba vételről szóló okiratait,
 
d) a szakképző iskolák fenntartóinak nyilatkozatát arról, hogy a megállapodásban rögzítettek szerint, a képzésre fordított idő arányában osztják meg a tanulók létszámát, továbbá e létszám alapján veszik igénybe a szakmai gyakorlati képzéshez nyújtott normatív hozzájárulást és támogatást. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a szakképző iskola OM azonosítóját, a gyakorlati képzésben részt vevő tanulóknak a képzésre fordított idő arányában megosztott létszámát az oktatás munkarendje szerinti bontásban.
 
(4) Ha a helyi önkormányzati intézményfenntartó az (1) bekezdés szerinti központi képzőhely nem állami fenntartójával láttatja el a szakképzési feladatokat és a megállapodásuk alapján a központi képzőhely nem állami fenntartója – külön jogszabály alapján – jogosult a támogatás igénylésére, a (3) bekezdésben foglaltak mellett az igényléshez csatolni kell a központi képzőhely nem állami fenntartójának:
 
a) a képviselője aláírási címpéldányát,
 
b) adószámát,
 
c) valamennyi pénzforgalmi számlaszerződése hiteles másolatát és az azokra vonatkozó felhatalmazó levelét beszedési megbízás benyújtására,
 
d) a helyi önkormányzat által kiállított hatósági igazolást arról, hogy a fenntartónak nincsen az önkormányzatnál lejárt köztartozása, valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul ahhoz, hogy az Igazgatóság az adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozással kapcsolatban adatot kérjen az illetékes hatóságoktól.
 
(5) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a 13–17. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
 
 
A központosított előirányzatokból folyósított támogatások elszámolása és ellenőrzése
 
17/F. § (1) A 13. § (1) bekezdése és a 17/C. § (1) bekezdése szerinti fenntartó – külön jogszabály alapján – központosított előirányzatból folyósított támogatásokra (a továbbiakban: központosított támogatás) válhat jogosulttá.
 
(2) A központosított támogatást más állami támogatással, pályázattal nem lehet összevonni. A központosított támogatást a tárgyév december 31-ig kötelezettségvállalással terhelten a fenntartó a tárgyévet követő év június 30-ig használhatja fel jogszerűen. Kötelezettségvállalásnak minősül különösen a szerződés, a megállapodás megkötése, a visszaigazolt megrendelés. Kötelezettségvállalásnak kell elfogadni a közbeszerzés megkezdéseként a közbeszerzési eljárást megindító feladott hirdetményt, megküldött ajánlati, ajánlattételi felhívást.
 
(3) Ha a fenntartó a központosított támogatást vagy annak egy részét jogosulatlanul vette igénybe, azt nem megfelelően használta fel, vagy a központosított támogatások igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, akkor a központosított támogatásról, vagy annak meghatározott részéről köteles lemondani, egyidejűleg a központosított támogatást vagy annak meghatározott részét visszafizetni a következők szerint: a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó az Igazgatóságon keresztül a Minisztérium részére, az állami felsőoktatási intézmény közvetlenül a Minisztérium részére az év végi jogosultsági elszámolás alkalmával. A fenntartó a fel nem használt vagy a le nem kötött összeget is e bekezdés szerint fizeti vissza. Ha a közbeszerzési eljárás részben vagy egészben sikertelen és az adott tárgyévben nincs mód új közbeszerzési eljárást kiírni, a fenntartónak a pályázat sikertelenségének megállapítását követő nyolc napon belül visszafizetési kötelezettsége keletkezik.
 
(4) Visszafizetési kötelezettség esetén a központosított támogatást kamattal terhelten kell visszafizetni. A kamat mértéke a központosított támogatás jogosulatlan igénybevételét megállapító döntés napját magában foglaló naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. Ha a fenntartó visszafizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, az összeg után a fenntartó a visszafizetési kötelezettsége teljesítésének napjáig a napi jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő késedelmi kamatot fizet.
 
(5) A központosított támogatás céljának szakmai megvalósulását a Wekerle Sándor Alapkezelő ellenőrzi és az ellenőrzés eredmény alapján – külön jogszabályban meghatározottak szerint – szakmai célú javaslatáról tájékoztatja a Magyar Államkincstárt és az oktatásért felelős minisztert.
 
(6) A központosított támogatás pénzügyi megvalósulását és jogszerű felhasználását – a 17. § (8) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a 13. § (1) bekezdés szerinti fenntartó esetében az Igazgatóság a Wekerle Sándor Alapkezelő szakmai véleményének figyelembevételével ellenőrzi, a helyszínen ellenőrizheti.
 
(7) Ha – külön jogszabályban meghatározottak szerint – szükség van a központosított támogatás elszámolásának pénzügyi célú jóváhagyására, az Igazgatóság – a Wekerle Sándor Alapkezelő (5) bekezdés szerinti javaslata alapján – dönt a fenntartó pénzügyi elszámolásának elfogadásáról. A fenntartó az Igazgatóság által hozott döntés ellen a központosított támogatást nyújtó miniszterhez fordulhat fellebbezéssel.
 
(8) A fenntartónak – a Wekerle Sándor Alapkezelő által végzendő monitoring tevékenységéhez – a központosított támogatás folyósítását követő évben adatszolgáltatási kötelezettsége van.
 
 
A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó országos kisebbségi önkormányzat kiegészítő támogatása igénylésének, elszámolásának és ellenőrzésének rendje
 
17/G. § (1) A közoktatási intézményt fenntartó országos kisebbségi önkormányzat számára az éves költségvetési törvényben meghatározott kiegészítő támogatás megállapítását az országos kisebbségi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív hozzájárulás és támogatás igénylése és elszámolása alapján – külön igénylés nélkül – a kijelölt Igazgatóság végzi.
 
(2) A kijelölt Igazgatóság az országos kisebbségi önkormányzatok székhelye szerinti illetékes Igazgatóságok adatszolgáltatása alapján figyelembe vehető gyermek-, tanulólétszám alapján a Ket.-ben szabályozott eljárás keretében
 
a) az átadás évében az oktatásért felelős miniszter által megküldött közoktatási megállapodás és a közoktatási intézményt átadó helyi önkormányzat által megküldött normatívánkénti létszámadatokat tartalmazó kimutatás alapján július–augusztus hónapokra,
 
b) az októberi igénylés alapján szeptember–december hónapokra,
 
c) az elszámolásban közölt október 1-jei létszám, valamint – szükség esetén – az új jogcímekre vonatkozó kiegészítő felmérés adatai alapján január hónapra,
 
d) a márciusi igénylés alapján február–augusztus hónapokra
 
határozatban – feladatonkénti bontásban – állapítja meg az országos kisebbségi önkormányzati intézményfenntartó (1) bekezdés szerinti jogosultságát.
 
(3) A kiegészítő támogatás (2) bekezdés a) pontja szerinti összegének utalására, amennyiben az átadott közoktatási intézmény és az országos kisebbségi önkormányzati intézményfenntartó szerepel a fejlesztési tervben, egy összegben előlegként a közoktatási megállapodás aláírását követő második hónapban kerül sor. A (2) bekezdés b) pontja szerinti határozat meghozataláig a (2) bekezdés a) pontja szerinti összeg kerül előlegként folyósításra. A kijelölt Igazgatóság a (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti támogatást havi részletekben tárgyhó 10. napjáig folyósítja az országos kisebbségi önkormányzati intézményfenntartó számára. Az átadás évében július–december hónapokra az elszámolás alapja a 16. § (1) bekezdés d) pont szerinti létszám.
 
(4) A kijelölt Igazgatóság hivatalból beszerzi a főjegyzői nyilatkozatot arról, hogy az országos kisebbségi önkormányzati intézményfenntartó és július 1-jével átvett intézménye mikortól szerepel a fejlesztési tervben vagy a közgyűlés a fejlesztési terv módosításáról mely napon dönt.
 
(5) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a 13–17. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.”
 
 
21. § Az R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„18. § Ha a tanuló gyakorlati képzése a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 19. §-a alapján részben vagy egészben költségvetési szervnél történik, a szakképzési feladatot ellátó közoktatási intézmény 13. § (1) bekezdés szerinti fenntartóját megillető szakképzési támogatásból – a 17/E. §-ra figyelemmel – a közoktatási intézmény a gyakorlati képzést megvalósító költségvetési szerv számára – átadás-átvétel útján, az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint – megtéríti a gyakorlati képzés időarányos költségeit.”
 
 
22. § Az R. a következő18/C. §-sal egészül ki:
 
„18/C. § (1) A közoktatási feladatot ellátó egyház és a közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó országos kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: kiegészítő támogatásra jogosult) kiegészítő támogatásával összefüggő dokumentumokat az oktatásért felelős miniszter 2011. december 10-ig hiteles másolatban átadja a kijelölt Igazgatóság részére és 2012. január 1-jétől a kijelölt Igazgatóság látja el a 17/B. §-ban és a 17/G. §-ban foglalt feladatokat. Az oktatásért felelős miniszter 2012. január 5-ig a kijelölt Igazgatóság rendelkezésére bocsátja a január havi támogatás fedezetét. A kiegészítő támogatásra jogosult a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott kiegészítő támogatás igénybevételének jogosságáról és felhasználásáról – az oktatásért felelős miniszter által elkészített és a kiegészítő támogatásra jogosult részére megküldött – adatlapokon 2012. március 20-ig köteles elszámolni az oktatásért felelős miniszter felé. Az elszámolás az ellátott, oktatott létszám 1/12, 7/12, illetve 4/12 részének fenntartói szinten, jogcímenként figyelembe vett átlaga alapján történik. Az oktatásért felelős miniszter a beérkezett elszámolásokat a Magyar Államkincstár 16. § (5) bekezdés szerint megküldött adatszolgáltatása alapján megvizsgálja és dönt az elszámolás elfogadásáról. A kiegészítő támogatás elszámolásáról hozott döntést az oktatásért felelős miniszter a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megküldi a kijelölt Igazgatóság részére.
 
(2) Az Igazgatóság a fenntartó által a 2011. évi normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételének jogosságáról és felhasználásáról 2012. január 31-éig benyújtott elszámolásról az ellátott, oktatott létszám 1/12, 7/12, illetve 4/12 részének fenntartói szinten, jogcímenként figyelembe vett átlaga alapján dönt. Az Igazgatóság január hónapra a 2010. évi elszámolásban szereplő szeptember 15-i létszámot, február–augusztus hónapokra a 2011. február 1-jei létszámot, szeptember–december hónapokra a 2011. szeptember 15-ei létszámot veszi figyelembe. Az elszámolás során a mutatószám és az éves átlaglétszám meghatározása a kerekítés általános szabályai szerint két tizedes jegyre történik. Amennyiben a fenntartó az elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, a normatív hozzájárulás és támogatás folyósítását az Igazgatóság felfüggeszti.
 
(3) A (2) bekezdés szerinti eljárásban alkalmazni kell a 16. § (5)–(9) bekezdésében és a (11) bekezdésében, valamint a 16/A. § (1) bekezdésében foglaltakat. A jogosulatlan igénybevétel esetén fizetendő igénybevételi kamat mértéke az igénybevétel évének átlagos jegybanki alapkamatának kétszerese.”
 
 
23. § Az R. 18/D. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
 
„(1) Az e rendelet szerinti új aláírási címpéldányt e rendelet hatálybalépését követően az Oktatási Hivatal és az Igazgatóság előtt indított eljárásokban kell első alkalommal alkalmazni.”
 
 
24. § Az R. a következő 18/E. §-sal egészül ki:
 
„18/E. § Ahol e rendelet közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt említ, azon – az egyházi fenntartású közoktatási intézményekben – a pedagógus-munkakörben alkalmazott egyházi személyeket is érteni kell.”
 
 
25. § (1) Az R.
 
a) 1. § (3) bekezdésében az „A munkáltató” szövegrész helyébe az „A közoktatási feladatot ellátó intézmény vezetője (a továbbiakban: munkáltató)”,
 
b) 11. § (8) bekezdésében az „Oktatási és Kulturális Minisztérium” szövegrész helyébe az „oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium”,
 
c) 12. § (2) bekezdésében a „székhely szerinti település önkormányzatának” szövegrész helyébe a „társulás székhelye szerinti település”,
 
d) 12/A. § (1) bekezdésében a „KSH kódot” szövegrész helyébe a „KSH kódját, statisztikai számjelét”,
 
e) 12/B. § (5) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal vagy az oktatásért felelős miniszter”,
 
f) 12/B. § (8) és (10) bekezdésében az „az Igazgatóságot” szövegrész helyébe az „a Magyar Államkincstárt”,
 
g) 17/C. § (2) bekezdésében az „az Oktatási és Kulturális Minisztérium” szövegrész helyébe az „a Minisztérium”
 
szöveg lép.
 
(2) Az R.
 
a) 14. § (1) bekezdés a) pontjában az „a szeptemberi” szövegrész helyébe az „az októberi”,
 
b) 14. § (1) bekezdés b) pontjában az „a szeptember 15-ei” szövegrész helyébe az „az október 1-jei”,
 
c) 15. § (4) bekezdésben a „telephelyének” szövegrész helyébe „feladatellátási helyének, új alaptevékenységének”
 
szöveg lép.
 
 
26. § (1) Hatályát veszti az R.
 
a) 1. § (5)–(6) bekezdése,
 
b) 11. § (9) bekezdése,
 
c) 12/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „közoktatásról szóló törvény 20-23. §-ában meghatározott” szövegrész,
 
d) 12/B. § (2) bekezdésében az „átsorolásakor,” szövegrész,
 
e) 12/B. § (7) bekezdésében „feladatellátási helyenkénti,” szövegrész,
 
f) 17/D. § (6) bekezdésében a „– tárgyév március, június, szeptember, december hónapjaiban 16-áig –” szövegrész.
 
(2) Hatályát veszti az R. 12/G. §-a.
 
 
3. Záró rendelkezések
 
 
27. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
 
(2) E rendelet 18. §-a és 20–21. §-a 2012. január 1-jén lép hatályba.
 
(3) E rendelet 9–12. §-a, 14–16. §-a, 25. § (2) bekezdése és 26. § (2) bekezdése 2012. február 1-jén lép hatályba.
 
 
28. § Ez a rendelet 2012. február 2-án hatályát veszti.
 
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Vissza